1.0pamlaghttps://pamlag.cafeblog.hupamlaghttps://pamlag.cafeblog.hu/author/pamlag/<p>Írta: Kiss Henrietta</p> <p><strong style="line-height: 1.5">Elégedettebb leszek, ha hozzámegyek a nagy őhöz? Ha megszületnek a gyerekeink? Ha előléptetnek? Ha megnyerem a lottóötöst? Az utóbbi évek kutatásai szerint mindezek nem garantálnak boldogságot. De akkor mi a titok? Szondy Máté boldogságkutató segít megfejteni nekünk.</strong></p> <p>Számtalan könyv, cikk, honlap és tanfolyam hirdeti a boldogság receptjét, sajnos mégsincs olyan biztos módszer vagy technika, ami válogatás nélkül mindenkit boldoggá tenne. Sőt, rengeteg olyan téves elképzelés él bennünk, amely nincs összefüggésben az örömteli élettel – mutat rá Dr. Szondy Máté pszichológus, akivel a boldogság nyomába eredtünk.</p> <p style="text-align: center"><a href="https://pamlag.cafeblog.hu/files/2015/07/Flock_of_Seagulls_eschipul.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-400" src="https://pamlag.cafeblog.hu/files/2015/07/Flock_of_Seagulls_eschipul-300x194.jpg" alt="Flock_of_Seagulls_(eschipul)" width="300" height="194" /></a></p> <p><strong>A körülmények hatalma?</strong></p> <p><strong>1. Gyakori tévhit</strong>, hogy a <strong>nehéz gyermekkor</strong> boldogtalan élethet vezet. A korai érzelmi elhanyagoltság, a fizikai vagy szexuális bántalmazás, a szülő alkohol- vagy droghasználata, illetve kontrollálatlan dühkitörései valóban befolyásolják, mennyire lesz valaki felnőttként boldogtalan. De a kutatások szerint az így felnövők hatvan százaléka később mégis boldognak és elégedettnek vallja magát. A bennük kifejlesztett lelki rugalmasság, a <strong><u>reziliencia</u></strong> <strong>képessége inkább erősíti a személyiségüket, </strong>és ezáltal hatékonyan küzdenek meg a későbbi nehézségekkel. </p> <p><strong>2. Egy másik általános vélekedés</strong> az, hogy a velünk történő pozitív vagy negatív események felelősek az általános jó kedélyállapotunkért. Erre Philip Brickman pszichológus harminc évvel ezelőtti vizsgálata cáfol rá. Ő arra volt kíváncsi, hogy egy <strong>kiugróan magas</strong> <strong>lottónyeremény</strong> vagy egy <strong>bénulást okozó baleset</strong> hogyan hat a hangulatunkra. Kutatása látványosan igazolta az ember rendkívüli adaptációs képességét: szinte <strong>bármilyen kellemes, sőt euforikus vagy kellemetlen, tragikus életeseményhez is átlagosan négy hónap alatt alkalmazkodunk</strong>, és a boldogságszintünk visszatér az eredeti állapotára. Éppen ezért akik a boldogságukat csak a pozitív ingerek és történések által szeretnék fenntartani, hamar az úgynevezett <strong><u>hedonista taposómalomban</u></strong> találhatják magukat, hiszen folyton újabb és újabb izgalmas örömforrásokra lesz szükségük.</p> <p><strong>3. Elcsépelt közhelyünk</strong>, mely szerint a <strong>pénz nem boldogít,</strong> a pszichológiai vizsgálatok tükrében azonban így hangozna helyesen: a pénztelenség boldogtalanná tesz, a pénz nagyon picit boldogít. Vagyis a rendkívül alacsony jövedelemszint megnöveli a boldogtalanság valószínűségét, de ha átlagos anyagi szinten élünk, annak javulása, például ha <strong>fizetésemelést vagy prémiumot kapunk, nem garantál hosszú távon magasabb boldogságszintet.</strong></p> <p> </p> <p style="text-align: left"><span style="color: #000000"><strong>Legboldogabb emberek a földön </strong></span></p> <p><span style="color: #000000">A <strong>Forbes </strong>magazin évente<strong> listát készít a világ multimilliárdosairól</strong>, akik az űrutazástól kezdve a luxusjachton át egy trópusi szigetig szinte mindent megvásárolhatnak maguknak. Ennek ellenére ők sem vallják magukat boldogabbnak az amerikai átlagemberekhez vagy a Grönlandon élő <strong>inuit</strong> indiánokhoz képest, sőt az afrikai <strong>maszájokat</strong> is csak kis mértékben előzik meg. </span></p> <p> </p>rich