Írta: Födő Tamás
Érdekes, hogy mint sok minden másnak, az edzőtermi létnek is van egy kórképe. Legyen az egy kültelki pincehelyiség vagy egy menő terem az egyik irodaház aljában, ezekkel az esetekkel bárhol találkozhatunk.
Minden az enyém
Vannak emberek, akik azt hiszik, rajtuk kívül mindenki más biodíszlet. Sajátjukként kezelik az edzőtermet. Elterpeszkednek rajta, belakják. Úgy tűnnek, mintha ők lennének a tulajok, de legalábbis a tulaj legjobb haverja. Ráadásul természetfeletti képességekkel is rendelkeznek, mert egyszerre tudnak jelen lenni egy mell-, egy bicepsz- és egy hasgépen. Az egyikre még rávágnak egy törülközőt, jelzésképp, hogy foglalt, de a többi eszközt már csak gonosz pillantásokkal védik. Mintha kijelölnék saját territóriumukat. Ha véletlen mégis odakeveredne valaki, rászólnak: hé, bocsi, ott is én vagyok!
Beszállhatok?
Ez az eset az előző kistestvére. Nem annyira dühítő, mégis ki tudja verni a biztosítékot. A teremben továbbra is elegendő eszköz van, hogy a sportőrültek beosszák maguk között. Viszont van egy embertípus, amelyik tűzön-vízen át ragaszkodik az elképzeléséhez. Ezért ha éppen az a gyakorlat következik az egyéni listáján, amelyikhez egy foglalt gép szükséges, nem feszélyezi magát, odaáll a spori nyakára. Az a szerencsétlen éppen megszakad a súly alatt, de emberünk legszívesebben lesöpörné onnan az erőlködő másikat. Mivel azonban kulturált, nem folyamodik erőszakhoz. Inkább enyhe pszichés nyomást gyakorol, és megkérdezi: beszállhatok?
Hú, micsoda szag!
Néhány embernek valószínűleg születése óta nem működik a szaglószerve. Többnapos pólót és rövidnadrágot vesz fel, amiből már amúgy is harci gázt lehetne gyártani. Ezt még azzal is meg szokták fejelni, hogy nem használnak kistörülközőt, amikor izzadnak. Hagyják, hadd fröcsögjön futás közben az izzadság. Mégsem lepődnek meg, hogy rendre elhúzódnak mellőlük a többiek, és mindig van egy üres futópad a környezetükben.
Nagyon jól nézek ki
Bár konkrétan nem befolyásolja az edzés menetét, mégis mindenki tudja, miről van szó. Inkább szórakoztató, mint bosszantó, amikor feszülős trikóban pózolnak a tükör előtt. Ennek számos variációja van. Többen végig baseball sapkában nyomják a gyakorlatokat, és sűrűn odaállnak a tükörhöz, hogy lássák, mennyit fejlődtek két fekve nyomás között. Azt hiszik, a Mr. Muscle versenyen vannak, ezért elvárás, hogy különböző pózokban mutogassák magukat. Szemöldöküket felhúzzák, magukat bűvölik tekintetükkel, arcukon közben kaján vigyor ömlik el. Sokak annyira felsőtest függőkké válnak, hogy elfelejtik, két lábuk is van. Ezeknek a sportos fiataloknak általában baromi nagyra nő a válluk, a hátuk, a tricepsz és bicepsz izmuk, miközben két ropi tartja a testüket.
Kofák a szaunában
Nincs is kellemesebb érzés, mint megpihenni a szaunában mozgás után. De hoppá, egyszer csak egy nagyhangú csorda ront be a nyugalom és a lazítás szigetére. Agresszívan bedübörögnek, és mint a piaci kofák, ország-világnak elrikácsolják a tutit. Mafla röhögések kíséretében kivesézik a párjukat, elmesélik, mennyire szétcsúsztak a hétvégén, és persze megerősítő kérdéseket szúrnak közbe: jó poén volt, mi? Egyébként pedig a többi szaunázni vágyó magasról le van sajnálva, az az ő kabinjuk.
És ha ez az öt példa kevés lenne, itt vannak a további gyöngyszemek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: